| Hírek : A csendes csapatkapitány |
A csendes csapatkapitány
Simon József Nemzeti sport 2009.12.07. 16:59
Vérten Orsolya
a válogatott szélsője
Nincsenek sztárallürjei, csak teszi a dolgát, és imád játszani - nem csoda, ha lelkesedése átragad a fiatalokra
Sokan lemondták a válogatottságot a kínai világbajnokság előtt, a számos világversenyen tapasztalatot szerző Vérten Orsolya azonban megbirkózik a rá háruló terhekkel, és büszkén viseli a csapatkapitányi tisztséget. Vallja, nem hangerővel kell kivívni a tekintélyt.
Hallom, nagy az egyetértés.
Hogy érti?
Tóth Tímea mondta a vele készült interjúban, hogy önök ketten nagyszerűen érzik magukat a vezéregyéniség szerepében.
Igyekszem átadni a lányoknak a tapasztalataimat, és úgy érzem, értő fülekre találok. Minden csapatban szükség van vezérre, és Timivel több a rutinunk, mint a keret nagy részének. Örülök, ha a lányok érzik, hogy nem árt megfogadni a tanácsainkat.
A csapatkapitány érvelését illik is megszívlelni.
Megtisztelő, hogy a fiatalok és Mátéfi Eszter szövetségi kapitány is úgy gondolta, rám kell osztani a szerepet.
Már megbocsásson, de nem az a cséká típus.
Hogyhogy?
Ahogy észrevettem, inkább a csendesebb játékosok közé tartozik, márpedig a pályán néha elkél a hangos szó. Nem így gondolja?
Nem attól függ, ki a jó csapatkapitány, hogy mennyire hangos. Lehet az ember akármilyen csendes, ha fontos dolgokról beszél - és fordítva is igaz: lehetnék akármennyire harsány, ha olyasmit mondanék, amit meghallani sem érdemes. A csapat képes arra, hogy felismerje a hasznos információkat, meg aztán tudok én kiabálni is, ha úgy hozza a helyzet.
Ne mondja! El sem tudnám képzelni, amint önmagából kikelve üvöltözik valakivel.
Kétségtelen, hogy nem sokszor akadt rá példa.
A magánéletben is nehéz kihozni a sodrából?
Nem szoktam felkapni a vizet.
Dicséretes. Pedig azon is felháborodhatna, hogy győri csapattársai sorra lemondták a válogatottságot. Ki sérült, ki tanul...
Erre nem tudok mit mondani...
Most valóban kifizetődőbb a játékkal foglalkozni. Mondják is, hogy nincsenek sztárallűrjei.
Nem nevezném sztároknak a sportolókat, sem a kézilabdázók esetében, sem általában. Sztárok az énekesek vagy egy zenekar tagjai, de mi csapat vagyunk, és közülünk senkinek sincsenek allűrjei.
Tudom, hogy sokaktól megkérdeztük már, de kicsit sem hiányoznak a kimaradók?
A többiekhez hasonlóan én is csak azt mondhatom: most ez a magyar válogatott, és ezzel a csapattal kell minél jobb eredményt elérni. Jó játékosok alkotják a keretet, én pedig nem aggódom a világbajnokság miatt.
Mi volt a benyomása a Kína és a Németország elleni győztes felkészülési mérkőzés után? Hol tartanak?
Nagyon együtt van a társaság, jó hangulatban telnek a napok, az edzések. Vannak még hibáink, de úgy gondolom, a szövetségi kapitány és elsősorban mi magunk is meg lehetünk elégedve a Kínában eddig mutatott teljesítményünkkel és az elvégzett munkával.
Ön is végigjátszotta a két találkozót. Hogy érezte magát?
Imádok pályán lenni, nagyon jó volt játszani.
A combjában egyáltalán nem érez már fájdalmat?
Befáslizott lábbal játszottam, de teljesen felépültem a sérülésemből, és nem is éreztem fájdalmat. Emiatt sem aggódom.
(Nemzeti Sport, 2009. december 4.)
| |